Érdekességek, csillagászati hírek, Utazó Planetárium BLOG

Nov. 27, 2017

Az elmúlt négy évtizedben ennyi emberkéz alkotta szerkezet jutott el a Naprendszer külső térségébe, a fő kisbolygóövön túlra. Négy még ma is működik.
Szeptemberben végleg elbúcsúztunk a Cassinitől, ebből az alkalomból tett közzé a New Scientist egy infografikát arról a kilenc űrszondáról, amelyek eddig a Naprendszer legtávolabbi vidékét kutatták. A grafika cikkünkben közreadott, egyszerűsített változatán a kilenc szonda pályája látható. A pályák íve a művész fantáziájának szüleménye, mégis topológiailag a valóságot tükrözik, tehát leolvashatók a Vénusz, a Föld és a Mars melletti, az utazás időtartamát jelentősen lerövidítő gravitációs lendítések (fly-by).

Ugyancsak követhető, hogy a kilenc szonda közül három állt a Jupiter, illetve a Szaturnusz körüli pályára. Kettő közülük (a Galileo és a Cassini) küldetése végeztével elmerült és megsemmisült a vizsgált óriásbolygó légkörében, a Juno viszont jelenleg is a Jupiter körül kering és kifogástalanul működik, amint a legújabb eredményeiről rendszeresen beszámoló cikkeinkben olvashatják. Különleges a Nap körül az Ekliptikához képest nagy hajlásszögű pályán keringő Ulysses útja. További öt szonda a kép jobb szélén elhagyja az ábrázolt területet, ezek a Szaturnusz pályájánál is távolabbra jutottak. A kép alján a távolságot milliárd kilométerekben ábrázoló skála érzékelteti, mekkora utat jártak be a szondák.
A kép bővebb poszter változatán a Naprendszer Szaturnuszon túli bolygói is láthatók, egészen a Kuiper-övig. Követhető, amint a Voyager–2 elrepült a két külsőbb gázóriás, a jelenleg újabb célpontja felé tartó New Horizons pedig a Plútó mellett. Látható továbbá, hogy három szonda a Jupitert (Pioneer–10), illetve a Szaturnuszt (Pioneer–11, Voyager–1) elhagyva kifelé tart a Naprendszerből. Ezen a képen az alsó skála 21 milliárd km távolságig tart, így azonosítható a Naprendszerből kifelé tartó négy szonda jelenlegi helye (pontosabban csak a távolsága, hiszen az ábrázolás lineáris).
A poszter változaton megadják a kilenc szonda startjának időpontját az elsőként, 1972. március 3-án indult Pioneer–10-től a legújabb, 2011. augusztus 5-én startolt és 2016. július 4-én Jupiter körüli pályára állt Junóig. Összefoglalják legfontosabb eredményeiket (amelyekre e helyütt terjedelmi okokból nem térünk ki) és jelenlegi állapotukat. Eszerint a három, már nem működő, de útját még folytató szonda közül a Pioneer–10-zel 2003. január 23-án sikerült utoljára rádiókapcsolatot teremteni, becslések szerint a szonda jelenleg a Földtől 16 milliárd km távol járhat. A Pioneer–11-gyel 1995. szeptember 30-án léptek utoljára kapcsolatba, becsült távolsága jelenleg 14 milliárd km. Végül az 1990-ben indított Ulyssest 2009. június 30-án kikapcsolták, azóta a szonda az Ekliptikával 79 fokos szöget bezáró, erősen elnyúlt (0,6 excentricitású) pályán kering, amelyen naptávolban a Jupiternél messzebb kerül, napközelpontja pedig a Föld és a Mars pályája között helyezkedik el. A két szándékosan megsemmisített szonda közül a Galileót 2003. szeptember 21-én a Jupiter, a Cassinit pedig idén szeptember 15-én a Szaturnusz légkörében érte utol a végzete.
Négy szonda a kilencből továbbra is működik, ezek útjáról, eredményeiről portálunkon rendszeresen beszámolunk. A legtávolabbra jutott két ember alkotta eszköz, a két Voyager közül a Voyager–2 a Távcső csillagkép irányában 17 milliárd km, „testvére” pedig a Kígyótartó csillagkép irányában 21 milliárd km távolságban jár a Földtől. A New Horizons a Kuiper-övben, a Földtől 5,7 milliárd km-re második célpontja, a (486958) 2014 MU69 kisbolygó felé tart, amely mellett 2019. január 1-jén repül el. Végül, a Jupiter körül keringő Juno kéthavonta újabb látványos felvételeket küld az óriásbolygóról.
A poszteren a Jupiter és a Szaturnusz két-két holdja is helyet kapott (az Europa és a Ganymedes, illetve az Enceladus és a Titán), az ott elért legfontosabb felfedezések rövid leírásával. Miért éppen négy? Valószínűleg azért, mert ennyi fért el ízlésesen a grafikán. Miért ez a négy? Talán a poszter összeállítói ezeket a felfedezéseket tartották a legfontosabbaknak. A sort szerencsére bőven lehetne folytatni akár az Ióval vagy a Charonnal, nem is beszélve az újonnan felfedezett holdak sokaságáról. Viszont mivel a felsorolt eredmények mind tudományosak, érdemes felidézni egy, a poszteren nem szereplő, mégis fontos technológiai eredményt: a feltüntetett négy hold (sőt a Külső-Naprendszer száznál is több holdja) közül a Titán az egyetlen, amelyiken sima leszállást hajtott végre egy űrszonda, a Cassinivel együtt utazó, de az Európai Űrügynökség által készített Huygens, amely sajnálatos módon teljesen lemaradt a poszterről.

A Naprendszer külső térségét kutató űrszondák. (Forrás: New Scientist, szöveg a teljes poszter változaton: Richard Webb, grafika: Dave Johnston, terv: Ryan Wills)

Szerző:
Both Előd, Űrvilág

Feb. 22, 2017

The second Sunday in March:
Let's celebrate planetariums around the world!

 The International Day of Planetaria (IDP) was born in Italy in 1995. Conceived by the Associazione Amici dei Planetari, it became truly an international day in 1995, when other planetariums in Europe joined in the celebration. Today it is celebrated in the United States and Australia as well, and hopes are that it will continue to grow and encompass the globe. Many locations use this day as a kick off event or the culminating day of a week of special programming and activities for the public.

The goal of IDP is to involve the international planetarium community in a collaboration that promotes knowledge of planetariums to the public.

Originally scheduled for the Sunday before the spring equinox, later the date was set as the second Sunday in March to allow planetariums to more easily schedule in advance.

 

Planetariums are Important

Why are planetariums important? In today’s light-polluted world, many people have lost touch with the stars. Only a few can be seen over large cities, and even in some rural areas light encroachment hides the stars of the Milky Way. Planetariums were developed to “capture the stars” and bring them to Earth so that everyone could enjoy and learn about them.

According to the latest unofficial figures, each year 144,012,579 people visit the 4,145 planetariums in the world.
(Ref: Loch Ness Productions, http://www.lochnessproductions.com/reference/attendance/attendance.html)

The goal of IDP is to increase that number by informing as many people as possible that planetariums exist and that learning about the stars, space exploration, and astronomy is an enjoyable life-long activity.

Specific Goals of the International Day of Planetaria:

  1. to inform the public about planetariums: what they are and why they exist;
  2. to educate the public about the problem of light pollution;
  3. to promote international exchanges and collaborations between planetariums of different countries;
  4. to highlight the important work of the International Planetarium Society.

http://www.ips-planetarium.org/?page=IDP

Feb. 15, 2017

Akik a csillagot is lehozzák az égről
Ki ne ábrándozott volna legalább életében néhányszor a csillagos égboltot nézve, elgondolkodva a világűr végtelenségén, a bolygók keletkezésén, esetleg távoli civilizációk létezésén Földünkön kívül. A népligeti Planetáriumot rendszeresen keresik fel gyermekcsoportok, ám akad - különösen a vidékiek között -, akiknek még nem volt módjuk oda látogatni. Nekik is és persze mindenki másnak is érdekes lehet az Utazó Planetárium csillagászati és tudományos népszerűsítő programja, amely többféle korosztályt szólít meg, ráadásul „házhoz megy”.
Milyennek látnánk Földünket éjszaka a világűrből? Milyen lehet landolni a Hold felszínén? Látszik-e víz nyoma a Mars felszínén? Mi található a Naprendszerünkön távoli vidékein és még azon is túl? Mit is látunk pontosan az égen, mikor feltekintünk a csillagos égboltra? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatnak szinte minden gyereket, fiatalt, időset. Sokan közülük ismerik az alapvető csillagászati ismereteket, hiszen az iskolákban, a fizika és környezettan órákon a tananyag része e tudományterület, arra azonban, hogy jobban elmélyülhessenek benne, sajnos nem mindig van idő és mód.
Az Utazó Planetáriumot, amely tulajdonképpen egy csillagászat és természettudományokat népszerűsítő projekt, éppen ezért hozta létre két csillagász. A „Mesél az ég! – Karnyújtásnyira az univerzum!” projekt célja, hogy látványos előadásaik segítségével a diákok szórakoztató módon ismerhessék meg a csillagászat alapjait. Előadásaik közül van, melyet az ELTE Csillagászati Tanszékének és az MTA Csillagászati Kutatóintézetének dolgozói készítettek, fordították vagy egészítettek ki, és mára számos iskolában, óvodában és művelődési házban is megismerhette a nagyközönség. A planetárium 4,5 éves működése során már több, mint 75000-en láthatták műsoraikat országszerte.
Jelenleg 12 különböző műsorral járják az országot, a legkisebbeknek szánt mesés előadástól kezdve az áttekintő csillagászati, Naprendszerünket bemutató előadáson túl tudományos, egy-egy szűkebb területet felölelő műsorokig, amelyek a középiskolásoknak és felnőtteknek is érdekesek lehetnek. Az Utazó Planetárium a digitális technika új lehetőségeivel dolgozik, egy felfújható gömbkupola belsejére vetíti ki a csillagos égboltot, illetve a fulldome, azaz teljes kupolás, térhatású filmeket. A kupola alatt egyszerre 28 vagy 45 fő tartózkodhat, akik úgy érezhetik magukat, mintha valóban az éjszakai égbolt alatt lennének, vagy éppen egy űrhajóban száguldanának valahol a távoli csillagok között.
A műsor különlegessége is éppen ez, ami megkülönbözteti a hagyományos népligeti Planetáriumtól, hogy nem analóg módon, hagyományos csillagászati planetárium-műszerrel dolgoznak, hanem speciális, digitális vetítéssel. Így lehetőség van nemcsak a csillagos égboltot kivetíteni, hanem olyan térhatású filmet is bemutatni, melyben a néző úgy érezheti, hogy Ő is azon az eszközön ül, amellyel leszálltak például a Holdra, vagy elrepültek a Naprendszer bolygói, üstökösei mellett.
Tapasztalatuk, hogy általánosabb, tudományos ismertető előadásaik komolyan felkeltik a gyerekek érdeklődését a csillagászat iránt, visszajelzéseik azt mutatják, hogy sokan szeretnének jobban elmélyülni egyes témákban, amely a pedagógusokat is segíti a további munkában, akár a fizika, a földrajz, vagy akár a kémia és biológia tananyag egyes fejezeteinek elsajátításában.
Műsoraikat a tanárokkal előzetesen egyeztetve állítják össze, a megfelelő korosztály igényeit szem előtt tartva, akár különlegesebb vagy kevésbé ismert információkkal színesítve azokat. A projekt különlegessége, hogy utazó, mobil, azaz nem szükséges utaztatni a tanulókat, hiszen az élmény „házhoz megy”.
Kapcsolat: info@utazoplanetarium.hu,
www.utazoplanetarium.com ,
www.facebook.com/utazoplanetarium

Jan. 7, 2017

- Az Utazó Planetarium 2015-ben kb. 100 előadásnapon több, mint 20.000 látogatót fogadott egyetlen 5 méteres planetáriumi kupolában és 4 planetáriumi műsora volt, melyet számos iskolában, óvodában láthattak gyerekek és felnőttek.... 
>>>- 2016-ban már több, mint 120 előadásnapon, jóval több, mint 25.000 nézőnk volt egy év alatt. 
- Idén két planetáriumi kupolával jártuk az országot egy 5 méteres és egy 6 méter átmérőjű, nagyobb kupolasátorban csodálhatták meg a csillagok és bolygók világát!
- 2016-ban felüjítottuk fullhd vetítőrendszerünket és korábbi műsoraink képi világát is feljavítottuk.
- Előadásainkon mindig jelen van szakképzett, diplomás csillagász, akitől kerdezhetnek is a diákok.
- 2016-ban már > 12 magyar nyelvű < dedikáltan különböző korosztálynak szóló látványos planetáriumi műsort tekinthettek meg látogató gyerekek és felnőttek!!!
>> Általanos csillagászati és Naprendszerünk bolygóiról szóló 3-4 műsorunk mellett specifikus műsorainkat is kérhetik megbízóink...
--> Foglalkozunk a távcső történetével, a spektroszkópiával, a sötét annyaggal, mélyűr objekutumokkal és természetesen elvisszül látogatóinkat a Holdra, Marsra és a Napot is közelről bemutatjuk!
- 2016-ban népszerű pályázatot indítottunk iskolák taneszköz és oktatási segedletek támogatására... amit folytatunk! 
- 2016-tól több, megújult weblapon is találkozhatnak velük és küldhetik el egyszerűsített ajánlatkérésüket: www.utazoplanetarium.comwww.utazoplanetarium.huwww.fb.com/utazoplanetarium

> Számos nemzetközi együttműködést hoztunk össze, így a világ számos pontján van együttműködő planetáriumi kapcsolatunk.
- Tagjai vagyunk a Nasa könyvtárnak és több nemzetközi planetáriumi /fulldome egyesülettel léptünk kapcsolatba. 
- A jövő évre számos új planetáriumi műsorra kaptunk bemutatási jogot (angolul) neves planetáriumoktól, melyek szinkronizálását hamarosan elkészítjük.
- Idei évben nagyon sok közép- és általános iskolában, valmint érdekes rendezvényeken és céges eseményeken is jártunk! 

> Néhány érdekes kiemelt előadáshelyszínünk:
- Magyar Tudományos Akadémia, Földtudományos Forgatag, Nemzeti Biztonsági Fórum, Magyar Csillagászati Egyesület csillagászat napja, Kemenes Vulkánpark, Geopark, MOM Kultúrközpont, Óbudai Advent ( legszínvonalasabb adventi rendezvény)...
- Immáron negyedik éve vagyunk ott a Kid-Expón, visszatertünk a Miénk a Vár rendezvenyre, a Földtudományos forgatagra, több iskolba es óvodába visszajárunk 2-3-4 éve! 

- 2016-ban Budaörsön csillagászati tábort tartottunk a Csiki pihenőkertben
- A HVG kiadóval együttműködve megjelent Legyél Te is Csillagász c. Könyv lektorálásunkkal.
- Több magyarországi planetáriummal indítottunk el együttműködést. 
- Idén is készültek rólunk TV riportok és több cikkben írtak előadásainkról.

2017-ben továbbra is várjuk megtisztelő megrendeléseiket!
Utazó Planetárium bárhol az országban! 
Mesél az ég! - Karnyújtásnyira az Univerzum! 
Www.utazoplanetarium.com
www.utazoplanetarium.hu
info@utazoplanetarium.hu

Nov. 3, 2016

Kétszeresére gyorsíthatta bolygónkat a Hold keletkezése

Amerikai csillagászok új elmélettel magyarázzák a Hold keletkezését és különös pályáját. Úgy vélik, kaotikus események emlékét őrzik a mai anomáliák.

Bár a Hold a hozzánk legközelebb eső égitest, keletkezése mai napig vita tárgya a tudós társadalomban.

Kísérőnk szokatlanul nagy távolságban kering tőlünk, keringési síkja pedig nem a földi egyenlítőt, hanem az ekliptikát közelíti, azzal nagyjából 5 fokos szöget zár be.

A Hold anyaga a ma elfogadott keletkezési elmélet szerint egy óriási kozmikus ütközés során szakadt ki a Földből. Törmelékgyűrűként kezdte, majd gömbbé állt össze és távolra sodródott.

A tudósok eddig úgy számoltak, hogy a Föld forgástengelye eközben mindvégig közel maradt a 23,5 fokos dőlésszögéhez az ekliptikához képest, a Hold pedig folyamatosan veszítve ebből érte el az 5 fokot.

Ezt a teóriát kérdőjelezték meg most a Marylandi Egyetem kutatói, akik szerint a becsapódó égitest, „bolygócsíra” 60-80 fokra is kibillenthette a Földet, ráadásul forgását is jelentősen felgyorsíthatta.

A Nature szaklapban megjelent publikációjuk szerint a Hold keletkezésének idején a Föld az ekliptikához viszonyítva 75 fokos szögben dőlve, a mai sebessége kétszeresével foroghatott.

Ebből a kiinduló állapotból viszont nem történhetett meg az a „puha átmenet”, amivel a Hold eltávolodását eddig leírták – érvelnek a csillagászok.

Új modelljük szerint a Hold óriási amplitúdóval távolodott, fokozatosan csillapodó oszcilláló mozgással érte el mai pályáját.

Eközben a Nap gravitációs ereje egyre jobban érvényesült rá, ez csökkentette a keringési sík dőlésszögét a most mérhető 5 fokra.

Douglas Hamilton, a Marylandi Egyetem csillagász professzora szerint ez a modell sem magyaráz meg minden kérdést, de még így is jobban működik, mint az eddigiek.

Forrás:

Science Daily, magyar szöveg: Facebook/ Univerzum